„A fordítás az igazság pillanata”
Szeminárium Patak Márta műfordítóval
Szentendrén, a Desigual bolt kerthelyiségében zajlott Patak Márta és az Eötvös Collegium diákjainak közös, műfordításról szóló beszélgetése. A rendezvény életre hívója Faix Dóra, az ELTE tanára volt.
2015. jún. 11. - LLuca
Patak Márta műfordítót szakmán belül nem kell bemutatni, sokoldalúsága pedig a kívülállókat is magával ragadja. Olasz, görög és spanyol fordítások mellett hosszú ideig egyetemi oktatóként, lektorként dolgozott. Szerkesztőként és könyvkiadóként is tevékenykedik, nevéhez köthető a Patak Könyvek sorozat, amelynek fő célja a kortárs spanyol irodalom bemutatása, fordítása (pl. Carmen Laforet, Rafael Sánchez Ferlosio, Miguel Delibes). Aktívan részt vesz a balatonfüredi Fordítóház életének szervezésében, egyik alapító tagja a Műfordítók Egyesületének.
Az idei könyvfesztiválra első saját könyvével, A test mindent tud című regényével jelentkezett, mely a negyvenes évek magyar-jugoszláv vérengzések brutalitását mutatja be.
Faix Dóra kérdésére Patak Márta a szemináriumon elmondta, a Patak Könyveket azért tartotta fontosnak létrehozni, mert az akkori, sőt valójában még a mai magyar közéletben is alig kapott figyelmet az Ibériai-félsziget irodalma – ellentétben a latin-amerikaival. Kiemelte A Jarama című regényt Sánchez Ferlosiotól, amely világirodalmi műként semmiképpen nem hiányozhatott a minőségi irodalmat kedvelők polcáról. Elmondta, igyekszik kizárólag olyan műveket fordítani, amelyekkel ő maga is szívesen foglalkozik akár hosszabb időn keresztül - ez regények esetében igen fontos tényező a többszörös újraolvasások miatt.
„A fordítás az igazság pillanata”, ekkor mindenre fény derül a szöveget illetően – hallhattuk a fordítótól. A mondatokkal kapcsolatban legfeljebb az író engedhet meg magának némi lazaságot, a fordítónak mindig pontosnak kell lennie. Ha a fordító nem tudja átültetni a szöveget tökéletesen gördülékeny stílusra, ellensúlyozva akár az eredeti szöveget, akkor legkésőbb a szerkesztőnek kell megtennie helyette a szükséges lépéseket. A fordítónak mindenesetre a saját anyanyelvét kell elsősorban nagyon jól ismernie, emelte ki a műfordító.
A délután során felmerült a lábjegyzetelés kényes kérdésköre is. Patak Márta elmondta, a lábjegyzetelés nem megkerülhető, sokszor van rá szükség az eltérő kulturális háttér miatt, hogy az adott kontextus érthetővé váljon. A lábjegyzetek szükséges mennyisége azonban objektíven nem meghatározható. Fordítás során akaratlanul elvesznek árnyalatok az eredeti szöveghez képest. Ehhez kapcsolódóan Patak Márta megjegyezte, külön problémakör a dialektusok fordítása, amit legfeljebb egy-egy szó erejéig érdemes éreztetni a teljes átültetés helyett, azaz nincs létjogosultsága pl. egy andalúz dialektus palóc nyelvjárásba való átalakításának.
Címek fordítása jellemzően külön kihívást jelent a fordítónak. Még ha a műfordító úgy is érzi végül, megtalálta a megfelelő címet, akkor is beleszólhat a kiadó marketing célokra hivatkozva. Jó példa erre Patak Márta szerint Julio Llamazarestől a Farkasok ideje című regény, melyet a tervezett Farkasok holdja helyett választott a kiadó. Patak Márta tervei között szerepel a regény újra kiadása, ezúttal az eredeti címmel.
Szó esett röviden az idei balatonfüredi táborról. Az idei év meghívott előadója Olivia de Miguel fordító lesz, a fordító munkákat pedig Kovacsics Ádám vezeti majd.
Végezetül Faix Dóra saját regényéről kérdezte Patak Mártát. Az írónő elmondta, már nagyon rég óta gyűjtötte az anyagot a témájához. Eredetileg csak egy novellát szeretett volna írni, de a téma folyamatosan bővült, mivel egyre több ki nem beszélt történetre derült fény szerb és magyar oldalról is. Jelentős kutatómunkával végül regénnyé bővült a mű. Patak Márta azonban megjegyezte, ellentétben a fordítás műfajával ez a regény, bár alapvetően fikció, valós történelmi háttere miatt talán sosem lesz teljesen befejezett történet.
***
A Patak-könyvekről bővebben:
A képek forrása:
spanyol nyelvű kultúra határtalanul
cultura hispanohablante sin fronteras