Posztumusz
Bolaño
2016., ápr. 11., Fehér Emese
Február 18-án este könyvbemutatót tartott a Cervantes Intézet. Témája a mai spanyol nyelvű irodalom egyik legnagyobb alakjának, Roberto Bolañonak A Harmadik Birodalom* című regénye volt.
Az eseményre szép számmal érkeztek, szinte tele volt a terem. A résztvevők közt tolmácsgépeket osztogattak azoknak, akik igényelték – én is kaptam egyet, sajnos a spanyol tudásom még nem az igazi. Szükség is volt rá, mivel a nyitó beszédet spanyolul hallhattuk az Intézet igazgatójától. Ő beszédében a fordítók munkájának és fordításainak jelentőségét emelte ki, amely fontos szerepet játszik abban, hogy a nemzetek jobban megismerjék egymást.
Ezt követően egy rövid videót láthattunk, melyben Vargas Llosa egy interjúban Bolañoról és Bolaño spanyol irodalomban betöltött szerepéről beszél. Természetesen ez is spanyolul volt, úgyhogy a tolmácsgépnek duplán örülhettem. Majd ezután következett a könyvbemutató központi része, melynek során Scholz László, a mű fordítója és M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó igazgatója közti párbeszédéből ismerhettük meg jobban az írót és a művet.
A beszélgetésből egy tragikus életút bontakozott ki előttünk, és rengeteg érdekes részletet megtudhattunk a művész életével kapcsolatosan. Azon túl, hogy ezeket a részleteket önmagukért is érdemes volt meghallgatni, a könyv lényegének megértésében is fontos szerepet játszanak. Ezért szeretnék most hosszabban szólni a szerző életéről is.
Bolaño a mai spanyol nyelvű irodalom jelentős alakja, aki új utat nyitott a spanyol prózában. Sajnos 2003-ban, 50 éves korában elhunyt. Chilében született, szülei a bizonytalan politikai helyzet miatt iskoláskorú gyerekükkel Mexikóba költöztek. Ott viszont a gyermek Bolaño nem tudott beilleszkedni, és az életét még az is nehezítette, hogy rossz anyagi körülményeik miatt bejárni is csak nehezen tudott, ráadásul diszlexiás volt. Mindezek miatt egy idő után egyáltalán nem járt iskolába. Írással foglalta el magát, szinte folyamatosan írt, főleg verseket.
...Saját magát elsősorban költőnek tartotta.
Sokat csavargott és baloldali politikai beállítottságú csoportokkal szimpatizált. Már ekkoriban erősen lázadó jellem volt, mindezeknek köszönhetően végül kamaszkora vége felé visszament Chilébe, forradalmi eszményeket dédelgetve. Ott viszont nem egészen azt találta, amit várt. Csatlakozott a szocialista harcokban résztvevőkhöz több költőtársával együtt. Ebben az időszakban kénytelen volt végignézni egyszer azt, ahogy társai megölik egy barátjukat – aki ismert költő volt hazájában –, mert felmerült a gyanú, hogy ki akar tőlük lépni. Ez a tapasztalat egy életre nyomot hagyott benne, és írói munkásságának egyik fő formáló erejévé vált. Nem sokkal később jobboldali diktatúra került hatalomra Chilében, Pinochet diktatúrája, ami elől menekülnie kellett. Állítólag egy régi osztálytársa volt az őre, emiatt tudott megszökni.
Végül Spanyolországban kötött ki, Barcelona közelébe költözött. Barcelonát nyüzsgő irodalmi élet jellemezte és ő is az írásra koncentrált, olyan állásokat vállalt, ahol sok ideje volt írni, pl. éjjeliőr volt egy kempingben. Prózai karrierje házasságával és kislánya születésével kezdődött. Valahogy el kellett tartania a családját, és akkoriban nagyon sok spanyol városnak volt saját novellaíró versenye. Így Bolaño novellákat kezdett írni. Általában először elolvasta az előző évi győztes pályaművet, és ahhoz igazította a sajátját. Így ment végig a városokon, mindenütt leadva egy művet, elnyerve érte a fődíjat. Viszont egészségügyi problémái már ekkor megmutatkoztak, az évek során pedig egyre valószínűbbé vált, hogy betegsége nem gyógyítható. Így utolsó éveiben, mintegy a halállal versenyt futva feszített tempóban írta a regényeket, minden évben kiadott egy újat.
A Cervantes Intézetben bemutatott A Harmadik Birodalom című művének egyik érdekessége abban rejlik, hogy bár halála után, posztumusz jelent meg, mégis valószínűleg korai művei közé tartozik, talán az egyik első regénye.
Tartalmát tekintve egy német fiatalemberről, a "Harmadik Birodalom" nevű stratégiai játék mesteréről szól, aki barátnőjével együtt nyaralni érkezik a Costa Bravára. Azután rendőrségi ügybe keveredik, egy ismerősük eltűnik, a fiú pedig bizonyos okokból egyedül marad a nyaralásán. Így a nyomozás folyamatával és kérdéseivel is egyedül kell megbirkóznia. Ugyanakkor a helyzetet cseppet sem könnyíti meg, hogy bizonyos szereplők indítékai, cselekedetei, és egyáltalán kiléte is bizonytalan, így rengeteg kérdés vetődik fel a műben és az olvasóban, amelyek viszont végül megválaszolatlanok maradnak.
Ez a megválaszolatlanság a legfőbb jellegzetessége a műnek. Sokan ezért nem kedvelik ezt a könyvet: rengeteg titokzatos karakter és izgalmas cselekményszál található benne, mégis mind elvarratlan marad. Az elbeszélő felteszi a kérdést, hogyan tudnak megbirkózni a németek a náci múlttal, de választ nem ad rá.
A kibontásnak ez a hiánya hibának tűnhet, csakhogy ez Bolaño részéről szándékos volt. Nincs megfejtés, mert nem akarja, nincsenek válaszok, mert ő maga sem találja azokat. Ez a motívum más műveiben is megjelenik.
Saját elmondása szerint a műben szereplő nácik könnyen behelyettesíthetők lennének bármely más elnyomó hatalommal.
Scholz László magyarázata szerint az elbeszélő az abszolút gonoszt és az ellene folytatott harcot igyekezett megjeleníteni könyvében. És az abszolút gonosz az, akivel nem lehet mit kezdeni, nem lehet vele tárgyalni – a könyvben megjelenő náci tisztek is csak monologizálnak –, és választ sem lehet találni arra, hogy miért teszik mindazt, amit tesznek.
A bemutatató összességében véve kellemes hangulatban telt, informatív volt és érdekes, a végén felcsendülő taps alapján a közönség tetszését is elnyerte. Segítségével a jelen lévők megismerkedhettek a spanyol irodalom egy jelentős alakjával, és a bemutatót követő kis fogadáson meg is oszthatták egymással élményeiket. A bemutató végén tartott könyvvásárban az érdeklődők kedvezményes áron juthattak hozzá az író műveihez.
*Bolaño, Roberto: A Harmadik Birodalom, ford. Scholz László. Európa Könyvkiadó: 2015.
FORRÁSOK:
http://s.newsweek.com/sites/www.newsweek.com/files/2012/04/15/1337256000000.cached_2.jpg
http://www.europakiado.hu/content/2016/2/News/bolano.jpg
http://www.rivistastudio.com/standard/guida-minima-a-roberto-bolano-pt-2/
spanyol nyelvű kultúra határtalanul
cultura hispanohablante sin fronteras