"...én a Nagymező utcában
ARGEnTÍNÁT
keresem..."
Argentína, Mexikó, Chile, Panama, Salvador, a Dominikai Köztársaság, Kuba és Brazília minőségi kortárs dokumentumfilmjei Budapesten is láthatók voltak egy lelkes kolumbiai fiatal, Manuel F Contreras és filmes csapatának köszönhetően. Elkötelezett önkéntesek, alternatív filmes helyszíneket biztosító szervezők, nagylelkű nagykövetségek és a Budapesti Cervantes Intézet közreműködésével közel egyhetes fesztivál jöhetett létre a magyar fővárosban. Fülöp Anna írása a fesztivál első vetítéséről szól, ahol a "Cumbia, la reina" című argentin zenés-táncos filmet nézhették meg az érdeklődők. Már akinek sikerült bejutnia a hatalmas érdeklődésnek örvendő, ingyenes belépést biztosító fesztiválra...
2017, december 10., Fülöp Anna // képek: a Déli-Doku hivatalos Facebook oldaláról
November nyolcadika van, este fél 9 fele jár az idő, és én a Nagymező utcában Argentínát keresem. Kicsit tanácstanul nézek körbe, mert eddig még nem jártam a House Bar nevű helyen, ami ma este a Déli-Doku latin-amerikai dokumentumfilmes eseménynek ad helyet. Kicsit félve lépek be, mert elég kihaltnak tűnik a hely, de aztán megüti a fülemet a spanyol szó, és tudom, hogy jó helyen járok. Barátságosan intenek, hogy menjek csak le a lépcsőn, ugyanis a filmvetítés a pincehelyiségben lesz.
A terembe bejutva hirtelen nagyon sok ember között találom magamat: magyar, spanyol és angol nyelv keveredik a sok mosolygó ember között. Még sikerül megcsípnem egy bárszéket, de tíz perccel később már teljesen tele van a hely; azt hiszem, hogy a szervezők sem számítottak ekkora érdeklődésre.
A filmestet (és az utána következő partit) az Argentin Nagykövetség nevében egy hölgy nyitja meg, majd utána pár szót szól a rendező is, aki egyben DJ is, és a fesztivált szervező önkéntesek segítségével tudott eljönni most Budapestre, kifejezetten a megnyitóra.
A köszöntő után lekapcsolják a lámpákat, és már csak a hely színes hangulatfényei világítanak. Kezdődik a film a zsúfolásig megtelt teremben, és bár hátul rengetegen állnak, senki se ideges: mindenki igyekszik úgy helyezkedni, hogy lásson valamennyit a kivetítőből. A Cumbia La Reina című dokumentumfilmet vetítik, ami a cumbia nevű népszerű zenestílus (eredetileg egy táncstílus volt, és így terjedt el Latin-Amerikában) XX. századi fejlődését mutatja be. A magyar-angol felirat mellett eredeti spanyol nyelven vetítik a filmet, amiben a cumbia legnagyobb királyai és királynői, azaz a cumbiát éneklő együttesek, énekesek elevenítik fel a hőskort és a stílus legnépszerűbb időszakait.
Itt nem számít, hogy az énekesek nem limuzinnal és testőrséggel, vagy méregdrága bőröndökkel felpakolva jönnek, mert mindegyikükön látszik, hogy elsődlegesen nem a pénzért csinálják, a szívüket, lelküket beletéve ugyanígy énekelnének az utcán állva, egy szál gitárral a kezükben.
Közben a vizuális és hangélmény mellé kapunk egy falat Argentínát is: húsos empanadát még frissen, melegen (ez egyfajta töltött tésztácska), és mellé mindenki kap egy pohár bort is - mint megtudtam, a helyszín és az Argentin Nagykövetség felajánlásából.
A bort kortyolgatva azon gondolkozom, hogy nem tudom, honnan van a latin-amerikaiakban ennyi vidámság és életerő, de jó lenne, ha a világban mindenhova jutna belőle legalább egy kis adag. A filmben boldog és elégedett embereket látunk pénzügyi, társadalmi helyzettől függetlenül, és a filmet nézve érzem, ahogy a cumbia engem is jókedvre hangol, és hirtelen elfelejtem a napi gondokat.
Túl gyorsan elrepül az a 80 perc, ameddig a filmvetítés tart, és már sajnálom, hogy nem tudok maradni az utána következő cumbia partin.
Még megvárom, hogy a székeket eltávolítva, visszaalakuljon a helyiség tánctérré, ahol sokan - idősek, fiatalok, magyarok és külföldiek vegyesen - el is kezdenek táncolni. A ma esti DJ pedig nem is lehetne más, mint a film rendezője, Pablo Coronel, aki már az első percekben igazi cumbia-hangulatot varázsol.
Nekem viszont mennem kell, így "Argentínából" lassan visszatérek Budapestre. Hazafele még dúdolom magamban a dallamokat, és az eső se ronthatja el a kedvem, hiszen belül a zenével mindig süt a nap.
Remélem a szervezők már tavaszra terveznek nekünk egy újabb fesztivált, mert egy év várakozás túl hosszú lenne!
MÉG TÖBB DÉLI-DOKU:
A Déli-Doku hivatalos weboldala: ITT
A Déli-Doku hivatalos Facebook oldala: ITT
Magyar nyelvű interjú Manuel F Contreras-szal az Újvidéki Rádióban: ITT
Magyar nyelvű interjú Manuel F Contreras-szal a DRÓT kulturális portálon: ITT
Magyar-spanyol kétnyelvű interjú Manuel F Contreras-szal a Latinia kulturális portálon/
Entrevista bilingüe con Manuel F Contreras en Latinia: ITT/AQUÍ
spanyol nyelvű kultúra határtalanul
cultura hispanohablante sin fronteras