Húsvét a Húsvét-szigete(ke)n

2015., április 5. - LLuca

 

 

 

A világ végén, a legtávolabbi pontján, a semmi közepén, és még ragozhatnánk, milyen messze is található a Húsvét-sziget (Isla de Pascua, belső megnevezése: Rapa Nui). A polinéz szigetvilág részének számító szigetecske politikailag Chiléhez tartozik ugyan, de onnan is rendkívül messze fekszik, majdnem 4000 kilométerre a chilei partoktól, a Csendes-óceán közepén fekszik.

 

Manapság legcélszerűbb repülőgépen megközelíteni a szigetet, így sem rövid az út odáig, mégis kedvelt turistaparadicsom. A sziget a világ leghosszabb kifutópályájával rendelkezik, egyben igen kicsike és valódi légi mutatvány leszállást végrehajtani rajta. A NASA még a 60-as években építette, az akkor még világnak számító területre azzal a céllal, hogy esetlegesen űrtudományi célokra használhassa.

 

Bizonyára sokakat elgondolkodtatott már a sziget neve, mi köze is van a vallási ünnephez. A magyarázat teljesen logikus, felfedezésének időpontjához köthető – mármint európaiak számára felfedezés, lakói természetesen korábban is voltak –, ugyanis 1722. április 5.-e pont Húsvét napjára esett, így az akkoriban arra hajózó holland Jakob Roggeveen ezt a nevet adta a Rapa Nui nevű természeti képződménynek.

 

A sziget kolonizációja természetesen, mint minden ilyen esetben, igen negatívan hatott a rapa nui törzs életére, megtizedelve nem csak számukat, de ezzel együtt megfojtva népszokásaikat is. Az idők folyamán szerencsére azonban nem tűnt el véglegesen sem a nép, sem a kultúrája, hanem egyfajta keveredés jött létre a keresztény és polinéz folklór elemeiből. A modern korra valóságos turizmus épült minderre, ahogy a húsvét-szigeti hagyományokra is.

 

Az ilyenkor zajló ünnepek hangosak, vidámak, mindenhonnan hallatszik a legkülönfélébb ütőhangszerek hangja, az izzó parázs szaga, a henna, a banán, stb. A sziget ilyenkor hatványozottan tele különböző tudósokkal, antropológusokkal, jómódú turistákkal.

 

A rapa nui hagyományok közt megtalálhatjuk a – magyar megfelelőjét tekintve – „pünkösdi király” választást, amikor is egy fiatal lányt egy évre királynőnek választanak, és mindenféle előjogokkal ruházzák fel.

A legenda szerint az. ún. madáremberek megpróbálják elcsípni a sirályok varázstojásait oly módon, hogy felmásznak a legmagasabb, tengerre meredő sziklaszirtekre, és onnan vetik alá magukat a mélybe. Igazából viszont leginkább más erő- és bátorságpróbákat állnak ki a rapa nuiak, például meredek domboldalról gurulnak le nagy sebességgel, melyet a törzs bölcsei figyelnek távolról.

 

A Húsvét ünneplése a Húsvét-szigeten legalább annyira autentikus, mint bárhol máshol a világon, népszerűsége pedig egyre nő, melyhez a sziget gyönyörű természeti szépsége csak fokozza a hatást.

 

Boldog ünnepeket, Felices Pascuas!

 

Forrás: http://www.ocholeguas.com/2015/03/25/america/1427281672.html