Spanyol kifejezések magyarán szólva
2016., 02. 10., Gaál Zoltán Kristóf
ELTE Spanyol nyelv, irodalom és kultúra MA, Eötvös Collegium Spanyol Műhely
2015. november 24-én este kétségtelenül különleges és izgalmas előadásnak nézett elébe az Eötvös József Collegium Spanyol Filológiai Műhelye. Különleges, hiszen egy olyan elismert szakembert láthattunk vendégül, akinek munkássága szorosan fűződik az ELTE Spanyol Tanszékéhez, és aki több hispanista generáció „felcseperedését” kísérhette figyelemmel. Nem más ő, mint dr. Morvay Károly.
Morvay professzornak az újlatin nyelvek iránti máig töretlen vonzalmát és elkötelezettségét tanulmányok, szótárak, valamint a vezetése alatt készült doktori értekezések hada fémjelzi. Az óra mindenképpen izgalmasnak ígérkezett, hiszen előadónk egy olyan nyelvészeti ág rövid bemutatását tűzte ki céljául, melynek autonóm voltát máig sem fogadták el egyöntetűen, és amely néhány évnyi méltatlan mellőzöttség után idén újra felkerült az ELTE Spanyol Tanszékének igen gazdag palettájára. (A frazeológia különben a legszélesebb körben elfogadott meghatározás szerint az állandósult szókapcsolatok tanulmányozásával foglalkozó diszciplína.)
Mielőtt előadónk elkalauzolt volna bennünket a frazeológia szövevényes, több szempontból nehezen átlátható világába, rövid útbaigazítást kaptunk a terület néhány elméleti problémájával kapcsolatban, melyben két nézet vetekedik egymással. A tágabb felfogás a frazeológia területére sorol minden olyan kifejezést, melynek szerkezete valamilyen mértékű stabilitást mutat, míg a szűkebb felfogás megköveteli, hogy a kifejezések megfeleljenek bizonyos kritériumoknak. A frazeológiai munkák alapegységének megnevezése szintén nem következetes. Egyaránt találkozhatunk a frazeológiai egység vagy a frazeologizmus elnevezésekkel, míg bizonyos szerzők (például dr. Bárdosi Vilmos) a további nyelvi elemzési szintek alapegységének mintájára a frazéma szót preferálják.
Legvégül szeminárium jellegűen, két játékosabb feladat következett. Az egyikben szemügyre vettük, hogy bizonyos kifejezéseknek (pl. fej, vagy írás; bámul, mint borjú az új kapura) melyek a spanyol nyelv félszigeti, illetve bizonyos félszigeten kívüli dialektusaiban megjelenő megfelelő formái. A másik feladat pedig az volt, hogy megkíséreltünk magyarra átültetni egy rövid szöveget.
Az előadás révén ínyenc ismeretekkel gazdagodtunk, és a jövőbeni folytatás reményében zártuk az estét.
Morvay tanár úr előadásának második felét az Agócs Károly tollából frissen megjelent spanyol-magyar kifejezéstárnak, az Hablando en plata – Magyarán szólva páros címet viselő gyűjtemény köré szervezte (Agócs Károly: Hablando en plata – Magyarán szólva – Spanyol-magyar kifejezés-, szólás- és közmondásszótár, Grimm Könyvkiadó, 2015). Konkrét példákon keresztül megvizsgáltuk, milyen információkat kaphatunk az egyes kifejezésekről. Így például azt is, hogy mely nyelvterületen használják az adott kifejezést, hiszen a szerző nem pusztán az ibériai félszigeti nyelvhasználatra tér ki, hanem a latin-amerikaira is. Majd górcső alá vettük Manuel Seco és munkatársainak Diccionario fraseológico documentado del español actual című (A mai spanyol nyelv dokumentált frazeológiai szótára – Manuel Seco, Olimpia de Andrés, Gabino Ramos (2004): Diccionario fraseológico documentado del español actual, locuciones y modismos españoles, Madrid, Aguilar), a frazeológia témakörében szinte megkerülhetetlen munkájának néhány szócikkét.
A kép forrása ITT érhető el
spanyol nyelvű kultúra határtalanul
cultura hispanohablante sin fronteras