Nyelvi különbségek fókuszában: a Nő

Please reload

Nyelvi különbségek fókuszában:

kis spanyol gendernyelvészeti ízelítő

a No

Szántó Hanna, 2016. márc. 9.

2015. december 10-én egy nyelvészeti szeminárium keretein belül Dr. Berta Tibor volt az Eötvös József Collegium vendége, aki, feltárva a spanyol nyelvészet egy aktuális kérdéskörét, a szexizmus nyelvi vonatkozásáról, illetve a nő mint társadalmi nem nyelvi láthatóságáról tartott előadást.

A vendégelőadó, Dr. Berta Tibor rendkívül sokoldalú személyiség, akinek az oktatói pályája már több mint húsz éve kezdődött a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszéken. 1993-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen spanyol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár és portugál nyelv és irodalom szakos előadóként, valamint 2002-ben doktorált nyelvtudományból (romanisztika) szintén az ELTE-n. Mindemellett rendszeresen publikál, hazai és nemzetközi konferenciákon vesz részt, valamint kiváló kapcsolatot ápol számos spanyolországi és közép-európai egyetemmel, ahova sokszor vendégelőadóként is meghívják. A spanyol mellett otthonosan mozog a portugál, katalán és angol nyelvekben is, kutatási érdeklődése az Ibériai-félsziget történeti-összehasonlító morfoszintaxisa, valamint a nyelvi interferencia megjelenése a spanyolul tanuló magyar anyanyelvű diákok esetében.

A kép forrása ITT érhető el

A szeminárium a nyelv és társadalom kölcsönös kapcsolatára építve az újonnan feltörekvő gendernyelvészet témakörét és kérdéseit boncolgatta, azt, hogy hogyan is jelenik meg...

...a biológiai nem (szexus), illetve társadalmi nem (gender) a nyelvben.

A beszélő neme szerinti viselkedést szociolingvisztikai szemszögből tekintve számos érdekességre bukkanhattunk, például a kutatások szerint a nők több kérdést tesznek fel, ugyanakkor a férfiak többször szakítják félbe a beszélgetőpartner mondandóját. Fonológiai szempontból is kimutattak eltéréseket, például megfigyelhető, hogy a nők nagyobb tiszteletben tartják a nyelvi normákat, a tradicionális alárendeltség érezhető, a férfiak kockáztat(hat)nak és könnyebben nyitnak a nyelvi újítás irányába.

Másik a kutatásokban vizsgált különösen izgalmas téma, hogy a női beszéd közmondásokból kirajzolódó képe mennyi negatív konnotációval bír, illetve a társadalom mennyire más elvárásokat támaszt a nők és férfiak beszédstílusával szemben (például mennyivel elfogadottabb a káromkodás férfiak esetében). Ugyancsak érdemes szemügyre venni, hogy egy szótárt vizsgálva a definíciók között a férfi 96-szor szerepel, alig párszor negatív értelemben, míg a nő csupán 14-szer van jelen, és ebből 9-nek van negatív felhangja. Egy kis érdekesség a hasonló jelzőket tekintve: mujer pública (örömlány) vs. hombre público (közéleti ember). Felmerülhet a kérdés, vajon a szótárirodalom szexista, vagy a társadalom genderalapú?

mujer pública vs.

hombre público

A női szerep átalakult, és ennek következtében az emancipáció kiemelkedő jelentőségű fogalom lett, tehát a modern társadalomban elkezdődött egy hosszú folyamat, mely a nemek közötti egyenlő bánásmódot tűzte ki céljául. Ez a társadalmi változás a nyelv szintjén is megmutatkozik, főleg alaktani szempontból lesz kiemelkedő. Megjelenik a közös nevek kettéválása, és különféle modellek alapján kialakul a nőnemű alak is. Példának tekinthető, hogy a ministro (’miniszter’) főnév már az új jelentésköréből kihagyja az eredetileg hozzátartozó ministra (’női miniszter’ vagy ’miniszter asszony’) jelentést. Ebben az esetben olyan alaktani változásról van szó, amelynek során a szóvégi -o egyszerűen szóvégi -a lesz, ezáltal az eredeti -o végződésű foglalkozásnevek már nem utalnak mindkét nemre. Sokszor azonban ez a folyamat nem minden országban, műveltségi szinten megy végbe, például a juez (’bíró’) és a magasabb szinten használatos párja, a jueza (’bírónő’) nem tartozik a kötelezően átalakítandó női alakok közé. Ugyancsak előfordul, hogy ez a kettéválás egyáltalán nem jelentkezik, és az eredeti alak változatlanul mindkét nemre fog vonatkozni. Pontosan ezért az egyalakú estudiante (’diák’ vagy ’diáklány’) főnév mellett nem ismerjük az *estudianta kifejezést, mivel az (egyelőre?) nem létezik.

Ahogy a társadalom hatással van a nyelvre, úgy a nyelv is hatást gyakorol a társadalomra, így ennek a jelenségnek vetületei társadalmi szinten is megmutatkoznak. Egy cikk megemlíti, hogy az új normákhoz szoktatott kisiskolás lányok a korábban általános értelmű hímnemű főneveket már nem vonatkoztatják magukra (csak a niñas alakra reagálnak, a niñosra már nem).

Egy 2007. évi organikus törvény már megfogalmazza a nem szexista nyelv szükségességét a hivatalos közegben, illetve ennek fejlesztését minden szociális, kulturális és művészeti vonatkozásban a férfi és nő közötti tényleges egyenlőség érdekében. Különféle megoldásokat javasol az eddigi gender alapú nyelvezet elkerülésére; gyűjtőneveket kell használni, körülírást vagy a már kétfelé bontott főneveket.

A kitűzött cél nagyszerűségének ellenére számos nehézség is akad, mivel az új formák gyakran távol állnak a már meglévő nyelvtani rendszertől, ezért az eddig kialakult nyelv minden gendernyelvészeti sajátosságával csak lassan és nehézkesen alakul.