top of page
Please reload

A KOLÓNIA

Minidiktatúra Pinochet szárnyai alatt

Chilében a Pinochet-diktatúra alatt szekta jellegű minidiktatúrát hozott létre egy egykori német Wehrmacht tiszt, Paul Schäfer.1961-ben "Colonia Dignidad" ("Méltóság Kolónia") néven a nevezett közösség családokat és fiatalokat hálózott be a jobb élet reményében, majd tette őket szisztematikusan tönkre fizikailag és lelkileg. A Pinochet-rezsim politikai ellenfeleinek likvidálására használta a szektát. Schäfer hatalma a diktatúra végével megdőlt, de csak 1997-ben ítélték el, börtönbüntetésre. Schäfer 2010-ben meghalt, de a jóvátétel nagyrészt várat magára. A területet "Villa Baviera" ("Bajorfalu") névre nevezték át. Az áldozatok közül többen ma is élnek, borzongató módon számukra a megélhetés legfőbb forrását ma a helyi turizmus jelenti. Források:  ITTITTITT , ITT és ITT - a szerk.

 

Az eseményekről 2015-ben akció dráma/thriller készült. A filmről Frei Gabriella kritikája olvasható a Latinián.

A Chilében 1961-től 1996-ig „virágzott” Colonia Dignidad (Méltóság Kolónia) elnevezése nagyobb kontrasztban nem is állhatott volna a valósággal.

A Pinochet-rezsim kiszolgálása csupán egy volt a náci Paul Schäfer „istenkirályságának” bűnei közül, amelyek A kolóniában egy német szerelmespár kalandjai mögül bukkannak elő. Florian Gallenberger rendezése idén februárban jelent meg nálunk DVD-n.

Frei Gabriella, 2017. június 26.

A stewardess Lena (Emma Watson) és az aktivista Daniel (Daniel Brühl) éppen pár napos lopott idillt élvez a férfi lakásának szocialista buborékjában, amikor Augusto Pinochet katonai puccsa szétdurrantja azt. Az Allende-párti Daniel egyszerre menekül és fotóriporterkedik, aminek meg is lesz az eredménye: rövidesen a hírhedt Nemzeti Stadionban, majd egy ismeretlen cél felé robogó „mentőautóban” találja magát. Nyomába eredő kedvese kénytelen belépni a – politikai foglyokat is őrző – Colonia Dignidad zárt közösségébe, ahonnan kiút jobbára csak egy termetes gödörbe vezet.

E titokzatos hely Gallenberger ábrázolásában egy olyan Matula Gimnázium–pszichiátria hibridnek tűnik, amely a felszín alatt rémisztő szektát és munkatábort, még mélyebben pedig kínzókamrákat rejt. A sokkolóan olajozott rendszer a pedofil pszichopata Schäfer szórakozását és jólétét szolgálja, miközben burjánzik az erőszak és a vallási manipuláció. Ennyi izgalmas réteg talán még egy sorozatot is kihívás elé állítana, mindezt egyetlen játékfilmben szinte lehetetlen bemutatni. Bár A kolónia (Colonia) a teljesség igényével villantja fel a szörnyűségeket – a fiúkórus tagjainak énekkel aláfestett megrontását, A halál és a lánykát felidéző vallatást, a rabszolgamunkát, a hisztérikus szeánszokat, a lakók begyógyszerezését – mindezek puszta díszletté válnak a két főhős története mögött.

Ez utóbbi ugyan fiktív, de annyi biztos, hogy a Colonia Dignidad fennállása alatt öten tényleg megszöktek a szögesdróttal, kutyákkal és csapdákkal őrzött birtokról. Ők inspirálhatták az akciódús, szerencsés és szerencsétlen véletlenekkel teli cselekményt, amelynek fókuszában a barátjáért küzdő, erős nő áll, egy asszonyokat buta állatokként kezelő közegben. E feministának is tekinthető megközelítés sajnos éppen Emma Watson alakításán bukik el, ő ugyanis nem tudja elhitetni, hogy elég érett a szerepre. Helyenként inkább látszik a kolónia dacos Vitay Georginájának, mint rettenthetetlen hősnek, ráadásul a szituációhoz képest túl merészen provokálja a szektavezér Schäfert, akivel mintha átlátnának egymáson. E játszma kettejük relációjában több mint hihetetlen.

Michael Nyqvist karakterében Hannibal Lecter, Németh Sándor és Az ötödik pecsét Latinovitsa egy csipetnyi pedofil pappal vegyül. Hol kegyetlen, hol perverz tekintete igen meggyőző, miközben irigylendő profizmussal igazgatja saját kis Észak-Koreáját. Karizmatikus oldalának kevesebb teret ad a film, Lenával együtt mi is kívülről szemléljük az általa gerjesztett fanatizmust. Daniel Brühl forrófejű forradalmára elvész a Watsonra koncentráló sztoriban, pedig a háttere érdekes lenne. Hogyan fajult a német ifjú apja elleni lázadása a kivándorlásig? Az NDK helyett miért pont Chilében építi a szocializmust? Mi rejtőzik buta és életveszélyes húzásai mögött? A válaszok elmaradnak. Brühl tehetsége Daniel és Lena újraegyesülésekor érvényesül legjobban, amikor pár másodperc alatt is széles érzelmi skálát közvetít. A játékidő jelentős részében azonban muszáj „fullba’ tolnia a kretént”, elektrosokkal megkínzott figurája ugyanis taktikai okokból agykárosodást tettet. Kémiája Watsonnal utóbbi kislányos kisugárzása miatt kissé felemás, de még éppen hihető.

A mellékszereplőkbe az alkotók nem fektettek sok energiát, pedig a szektatagok között akadna néhány figyelemre méltó, például az ostorral hadonászó Gisela (Richenda Carey) – aki Erzsébet testvér gonosz ikre is lehetne – a klasszikus diliháztöltelék Doro (Jeanne Werner) vagy a zombisodást sikerrel elkerülő Ursel (Vicky Krieps). Az ő Lenához fűződő kapcsolata, a két lány szövetsége is többet érdemelne az elnagyolt jelzéseknél. A felületesség a Colonia Dignidad bemutatására általában is jellemző: a hétköznapokba, a hívek és a vezér viszonyába nem avatnak be annyira, hogy valóban megérthessük a szituációt, és annak áldozatait. A (sötét) színek sokasága így nem áll össze egységgé, a hangulatot rombolja az igyekezet, hogy a gyerekmolesztálástól a fegyver- és mérgesgáz-kereskedelemig mindent elénk tárjanak.

A helyes párocskáért néhány ütős jelenetben őszintén lehet szorítani, de a borzongató feszültség és a kemény dráma a környezet ellenére elmarad. A kolónia csupán könnyed szórakozást nyújt, hiszen Lenáék sorsa kiszámítható, a valódi traumákat és szenvedéstörténeteket pedig megússzuk. A diktatúrán belüli diktatúra összetett világa viszont van annyira megdöbbentő, hogy végig lekösse a figyelmünket, felkeltve a téma iránti érdeklődést. A film hatására biztos sokan rákeresnek majd a Colonia Dignidadra, amelyről az interneten többek közt egy spanyol nyelvű, angol feliratos dokumentumfilmet is találhatnak.

 

A kolóniában egyébként a chilei helyszín ellenére kevés spanyol szót hallhatunk. Bár az Allende-párti gyűléseken a nép lelkesen skandálja, hogy „Venceremos!”, illetve „Allende, Allende, el pueblo te defiende!”, a felszólalások zöme angolul hangzik el. A legtöbb spanyol mondat Daniel elhurcolásakor és kínzásakor keveredik a moziba, ilyenkor Brühl is megcsillogtathatja tudását. (A szereposztás és a nemzetközi forgalmazás áldozata lett a német nyelv is: Lena és Daniel származása ellenére angolul társalog egymással.)

 

A mozi „spanyolos” jellege így némi csorbát szenved, de nem akkorát, hogy – együtt a chilei történelem botrányos fejezetének megismertetésével – ne lenne érdemes a Latinia olvasóinak figyelmére.

Colonia Dignidad
NÉMETORSZÁG, FRANCIAORSZÁG, LUXEMBURG
2015, 110"  |  Premier: 2015.09.13.
Dráma | Történelmi | Thriller | Romantikus

RENDEZŐ: Florian Gallenberger
FORGATÓKÖNYVÍRÓ: Torsten Wenzel
ZENE: André Dziezuk
SZEREPLŐK: Emma Watson, Daniel Brühl, Michael Nyqvist, Richenda Carey, Vicky Krieps, Jeanne Werner, Julian Ovenden, Martin Wuttke, August Zirner, Nicolás Barsoff

spanyol nyelvű kultúra határtalanul

cultura hispanohablante sin fronteras

LATINIA

bottom of page